2018. 11. 29.

Marissa Meyer: Winter


Író: Marissa Meyer 
Cím: Winter
Sorozat:
Holdbéli Krónikák 4. 
Kiadás éve: 2015. 
Terjedelem: 828 oldal 
Fülszöveg: 
Amikor Winter Hercegnő tizenhárom éves volt, az a hír járta róla, hogy szépsége még mostohaanyja, Levana Királynőt is felül fogja múlni. Féltékenységében Levana eltorzította Winter arcát. Négy évvel később, Winter megesküdött, hogy nem használja képességét. Sebhelyei ellenére Winter természetes szépség, és kegyes természete, szelídsége miatt csodálja őt a Holdbéli nép, önszántukból.
Winter megveti mostohaanyját, de sose mert szembeszállni vele. Egészen addig, míg rá nem ébred, ő lehet az egyetlen, aki elég hatalommal bír ellene.
Képes lesz Cinder, Kai Herceg, Scarlet, Farkas, Cress, Throne, Winter Hercegnő, és a palotaőr, Jacon rátalálni a boldogságra? A rajongók imádni fogják a sorozat lezárását.

Értékelés az előző részekről: 1 | 2

„- Azt gondoltam, hogy jó volna néha – néha lelépni a játéktábláról.”

Forrás
Ahogy elkezdtem írni erről a részről az értékelést, rájöttem, hogy a harmadikról nem készült, ezért arról is szeretnék véleményt mondani. :) De mielőtt arra rátérnék muszáj kiemelnem, hogy mennyire szomorú, hogy erre a remek sorozatra nem találtak rá elég sokan. Az írónő annyira remekül ötvözi a tündérmesék világát a modern, sci-fi elemekkel. Fiatal főhősnői igazi harcosok, öröm az ő tolmácsolásukban olvasni a történeteket, úgyhogy nagyon szurkolok, hogy most a Könyvmolyképző Kiadó nagyobb sikerrel járjon, és eljussunk magyarul is eddig a kötetig.

„- A te véleményed az egyetlen, ami számít.”

Cress (Forrás)
Nagyon érdekes a sorozat felépítése. Minden kötet új címszereplőt hoz be, de érdekes módon tulajdonképpen egyre több főszereplőnk lesz ez által. Részről részre több mesélőnk van és mindannyian szükségesek a harchoz, amit meg kell vívniuk. Egyáltalán nem zavar, hogy emiatt több szálon fut a cselekmény és több nézőpontot kapunk, de picit sajnálom, hogy az új párosból nem kaptunk ugyanannyit, mint az előző kettőből. Cinder és Scarlet után Cress lépett be a történetbe. Az ő meséjét is ismerik sokan, főleg az Aranyhaj Disney feldolgozása óta. Gonosz mostohája elrabolta és egy magányos toronyba zárta, ahol csak ő éri el, ő látogatja. Ez a lány lett felturbózva itt. Cress egy programozó zseni, mellette kagyló, akiket a Holdon nem tűrnek meg. Tehetségét Levana királynő hasznára fordítják így egy űrszondára száműzik, ahonnan tevékenykedhet. 

„A tönkrement nem egyenlő a javíthatatlannal.”

Throne (Forrás)
Számomra ez a kötet halszálnyival gyengébb volt, pedig sok dolog nagyon vagy ugyanúgy tetszett, viszont nem éreztem ugyanazt a varázst, mint korábban. Nagyon hiányoltam többet Throne és Cress párosából. :) Főhősnőnk a torony magányában, a híreket látva belezúg a jóképű, hírhedt kapitányba, Throne-ba. Legnagyobb álma válik valóra, amikor személyesen találkoznak. Izgalmas kalandokat kell átélniük távol kicsiny csapatunktól és közben összecsiszolódnak. De mellettük ne feledkezzünk el Levana fenyegetéséről se, mert továbbra is félnie kell a Földnek. Kai körül esküvői előkészületek miatt zsong a palota, Cinder pedig tervezget, hogyan is állítsa meg a kegyetlen királynőt. Új váratlan szövetségesek is csatlakoznak hozzájuk és el is kél nekik a segítség. A könyv csúcspontja, hogy az aktuális tervet igyekeznek kivitelezni és több váratlan fordulat is akad itt. Imádtam a lezárást, és igazán izgatottan várom a negyedik részt.

„- Valódi vagy? – kérdezte.
A férfi halványan elmosolyodott. – Valódinak látszom?
A lány megrázta a fejét. – Soha.”

Winter (Forrás)
A csúcspont címszereplője Hófehérke meséje. Levana a gonosz mostoha, aki irigy fogadott lánya szépségére. Nagyon sok elemet beemelt az írónő az eredeti meséből, de itt sokkal izgalmasabb személyiség Winter. A mesebeli lány, sokkal egyszerűbb jellem, legalábbis kedvességén kívül nem sok mindent láthatunk belőle. Itt viszont egy nagyon bátor leányzót kapunk, némi defekttel. Nem hajlandó képességét használni másokon, így az őrület határán áll régóta. Egyetlen támasza a harmadik kötetben felbukkant palotaőr, Jacin. Ő is igazán érdekes szereplővé válik. Indítékait sokáig homály fedte, de itt megvilágosodhattunk és sokkal szerethetőbb lett mindenki számára. Örülök, hogy ők is csatlakoztak hozzánk. 

„Az óvatos a középső nevem. Közvetlenül a kedves és a Drága után.”

Nagyon izgultam, hogyan tudják szereplőink megdönteni Levana uralkodását, sőt, hogy
Jacin (Forrás)
egyáltalán képesek lesznek-e erre. Annyit most is sérelmezek, hogy az új párosból kicsit kevesebbet kaptam, de az előző kötetben hiányolt több Cress-Throne jelenetet most megkaptam. Na jó, nem sokkal többet kaptam, de most elégedett vagyok az események alakulásával. :D Nagyon hosszú a kötet, de visszagondolva nem azt érzem, hogy felesleges történésekkel nyomták tele. Kis csapatunknak mindent be kell vetnie, hogy túljárhassanak a kegyetlen királynő eszén. Nagyon érdekes, mert egy rövid időre Levana emberibb oldalát is láthattuk, és így nagyon is kíváncsi vagyok az ő rövid történetére is. Az egész sorozatot nézve Scarlet és Farkas maradt a kedvenc párosom, de a többiek is nagyon aranyosak voltak, és le a kalappal bátorságuk előtt. Nem tudom mással zárni az értékelést, nagyon bizakodom, hogy most az új lendület megmaradjon és magyarul is eljussunk eddig a részig, mert megérdemli a helyet a hazai könyvespolcokon is. :)


„Segítsetek nekem. Harcoljatok értem. És én leszek az első uralkodó a Hold történetében, aki szintén harcol értetek.”

Kedvenc jelenetem: Jacin búcsúja Winter-től.
Kedvenc szereplőm: Huh, most mindenki, de tényleg.
Hasonló könyv: Az Árnyékkirálynő is egy remek feldolgozása Hófehérke történetének.
Értékelésem: Ez izgalmas lezárás megérdemli az 5 almát.

Érdekesség: Az írónő mesél a lezárásról és hogy milyen számára elbúcsúzni a sorozattól.


A Winter a Holdbéli Krónikák sorozat utolsó része, és a rajongók szomorúak lesznek, hogy közeledik a lezárás. Számodra milyen érzés, lenne egy nagy konklúzió, amit megosztanál?
Egyfelől annyira fel vagyok már készülve a megjelenésre! Már a kezdetek óta tudom, hova kell eljutni – már 2008. óta, amikor a Cinder-t kezdtem. Ez igen hosszú idő és mégse beszélhetsz róla! Annyira várom, hogy megosszam az olvasókkal is a végét, és remélem ők is annyira fogják élvezni, mint én az írását.
Forrás
Más részről sokkal nagyon nyomás van rajtam, mint még a Cinder és a Scarlet idején, mielőtt bárki találkozott volna a kiborg Hamupipőkével vagy a gonosz Holdbeli királynővel. Hirtelen elvárásai és reményei lettek az olvasóknak és ez egy kicsit ijesztő. Azt akarod, hogy a rajongók, akik száz és száz oldalon keresztül veled vannak, később is szívesen visszatérjenek ebbe a világba. Végtére is a legjobbat kell kihozni magadból és ez elnyeri a rajongók tetszését.

Imádtam ezeket a hölgyeket látni, akikhez közel kerültünk – Cinder, Scarlet, Cress és most már Winter – és akiknek szurkoltunk, hogy megkapják boldog befejezésüket. Kihívást jelentett vagy izgalmas volt összehozni őket?
Mindkettő! Az elejétől fogva valószínűleg ez volt a legnagyobb kihívás. Nem csak egy tündérmese átdolgozását akartam megírni, egy űroperát akartam, lenyűgöző mesehősökkel. Meg akartam újjítani a klasszikus „hercegnőket” és erősebbé, tehetségesebbé és bátrabbakká akartam tenni őket… majd egy úrhajóra tenni őket, megnézni, hogy mi lesz belőle. Tehát nagyon szórakoztató és izgalmas volt számomra, hogy a történetüket elmeséljem, és sokszor ez még inkább meglepett engem! Azonban nem könnyű egyensúlyba hozni ennyi különböző szereplőt, akiknek saját céljaik vannak. Voltak napok, amikor az asztalba vertem a fejem, mert nem tudtam kitalálni, hogy illeszkedjen össze, de végül nagyon boldog vagyok, hogy összekerültek.

Winter talán a kedvenc főszereplőm négyük közül (bár valóban nehéz választani!). Hófehérke történetére miért esett választás? A meséjének milyen elemei fogtak meg legjobban?
Annyira jó ezt hallani! Remélem ő (és Jacin) sok rajongóra tesz szert hamarosan. Már az elején tudtam, hogy Hófehérke lesz az utolsó feldolgozás, de a szereplő feltárása később kezdődött. A gonosztevőre akartam koncentrálni – a kegyetlen királynőre furcsa mágikus tükrével. A vadász karaktere is már régóta lenyűgözött, és sose éreztem úgy, hogy elég figyelmet kapna a mesében. Azt gondoltam – több motivációja volt Hófehérke megmentésére. Tehát tudtam, hogy kulcsfontosságúbb szereplővé akarom tenni a Winter-ben, és a mai napig ez az egyik kedvencem a könyvekben. De maga Winter természetesen nőtte ki magát és általa a Holdat is jobban megismertük Levana-val együtt. Amikor kezdtem érezni őrültségének mélységét, és a belső erőt, amit mások nem vesznek észre, tényleg beleszerettem.

Winter döntése miatt ebben a könyvben, mentális betegséggel is küzd. Hogyan közelítetted meg ezt?
Forrás
Ezt is már elég hamar eldöntöttem, hogy Winter mentális betegsége legyen kitalált – ne kapcsolódjon semmilyen létező betegséghez, ami kontrasztban áll a világfelépítéseimmel. (Ellentétben, amikor a leutomózist alkottam meg, ahhoz tanulmányoztam a pestist.) De a mentális betegség érzékeny téma és mégse akartam pontatlanságot benne vagy a valódi betegség sztereotípiáiból behozni. A könyvben látjuk, hogy Winter esetében hallucinációjában mutatkozik be, de ezen túlmenően azt is akartam, hogy látszódjon, hogy a betegség mögött mennyire erős, és alábecsülik őt. Ez a vonal állandóan eltolódik a könyvben, és így jobban megismerhetjük őt.

Az egyik kedvencem a karakterében, hogy nem egyszerűen „erős”, de igazán rétegelt, hibái is vannak és összetett. Hogy találtad meg az egyensúlyt.
Ez nagyon fontos volt számomra, mert ez tesz valakit emberibbé. Hitelesnek és hihetőnek akartam a szereplőket megalkotni, hogy az olvasók ne csak egy szinten kapcsolódjanak hozzájuk, és senki se lehet erős, bátor és jó egyszerre. Mindannyiunknak vannak gyengéi és vannak félelmeink.

Ha bármely tündérmese hősnője lehetnél, ki lennél?
Aranyhaj! Fantáziáltam már arról, hogy csapdába esek egy toronyban (vagy mondjuk egy tengerparti házba) és végtelen időm lenne olvasni. Az élet annyira hektikus lehet, Aranyhaj csendes fogsága igazán erőteljes vonzerővel bír számomra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése