2019. 07. 11.

R. Kelényi Angelika Mennyei ​bűnök

Író:R. Kelényi Angelika
Cím: Mennyei bűnök
Sorozat: Mennyei sorozat 1.
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2018.
Terjedelem: 392 oldal
Fülszöveg: 
Kegyetlen ​titkok és szenvedélyes szerelem a 19. századi Rómában
1858-ban Rómában egy német hercegnő, Katharina, mocskos titkokról próbálja lerántani a leplet, de számtalan akadályba ütközik.
Marco Fiore, a megkeseredett, hitehagyott, ópiumfüggő egyházi nyomozó kapja a
lehetőséget, hogy felgöngyölítse a Sant'Ambrogio zárdában folyó kegyetlen, parázna
játékokat. A bűnösök mind magas rangú egyházi személyek, akik saját és egymás érdekeit akár gyilkosságok árán is képesek megvédeni. A szálak a kolostor rendfőnöke, Maria Luisa nővér kezében futnak össze, akit senki nem mer megvádolni.
Marco igyekszik rájönni a titok nyitjára, de tudja, egyedül kevés ehhez a feladathoz. Egy véletlen folytán találkozik a gyönyörű, de szorult helyzetben lévő Blancával, és ráveszi, hogy segítsen neki a nyomozásban. A lány jelentkezik a zárdába, hogy bizonyítékot szerezzen Maria Luisa nővér pokoli tevékenységére.
A történetet valós események ihlették.
R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal a 19. századi Rómába kalauzolja el az olvasókat. A regény gyilkosságról, összeesküvésről, gyalázatról, hazugságról és titkokról mesél. A sötét és mocskos tetteket csupán a szenvedélyes és tiszta szerelem története ellensúlyozza.


– Én már semmiben sem hiszek, asszonyom. Az isteni jelenlétben különösen nem. Sokkal inkább abban vagyok biztos, hogy az ördög az emberekben lakozik.” 

R. Kelényi Angelika már bizonyította, hogy remek történelmi témájú könyvet tud alkotni, ahol a szereplőkkel együtt kutathatunk az igazságot keresve. Az alkotó vagy a tartalom miatt figyeltünk fel erre a regényre? 
P: Bár nem féltem, hogy csalódnom kell a stílusban, mégis inkább a fülszöveg keltette fel igazán az érdeklődésemet és egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy az írónő is látott fantáziát benne. Az apácák is Istent szolgálva élik jámbor mindennapjaikat. De mi van, ha valaki ezen álarc mögött szörnyű titkokat rejteget? Már itt beindultak az agytekervényeim,
forrás
hogy vajon ki vagy mi állhat a különös esetek hátterében. Mondtam is már, de tényleg nagyon szeretem az ilyen kényes témákat boncolgató regényeket és ez is tökéletesen illik ebbe a kategóriába.
I: Angelika neve már maga egy biztosíték arra nézve, hogy újabb izgalmas történetet kapunk. Először a borítója hívta fel magára a figyelmemet, a gyengéim a szép borítók, úgy gondolom most is megtalálták a történethez illőt. A fülszöveg elolvasása után egyből elkezdett járni az agyam, igazán meglepő dolgokat árul el magáról a történetről. Apácák, paráznaság, titkok, egy hite vesztett férfi, és egy "összetört" lány. Nem is volt kérdés, hogy szeretném megismerni, elolvasni Angelika új könyvét. Főleg a legvégén elolvasott mondat után, mert nem egy kitalált történetet kapok, hanem is igen van valóság alapja. A világ nem csak most, már a régi időkben is produkált igazán érdekes dolgokat, amely nem mindig kedvesek az ember szívének. Az apácákról a szolgálat készség, és az állhatatosság jut eszembe, a parázna játékokkal nem kapcsolnám össze őket. Pont ez miatt hívja fel magára a figyelmet, mert kicsit betekintést kapunk ez által egy zárt világba, amelyben a gonosz is könnyen megtelepedik. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen titkokra derül majd fény a végén.

„– A sátán az emberben lakozik. De Isten figyel és megmenti tőle azokat, akiknek dolguk van még a világban.”

Blanca személyében egy igen talpraesett és felelősségteljes lányt ismerhetünk meg. Nehéz helyzetbe kerül, de hogy birkózik meg vele?
P: Nem akarom az Ártatlanhoz hasonlítgatni, de akaratlanul is többször eszembe jutott, és Blanca-nal folyamatosan arra gondoltam, hogy mennyivel jobban tetszik Flóránál. Keményen bánt vele az élet, és ettől ő is erős páncélt épített maga köré. Anyja halála miatt túl gyorsan kellett felnőnie, de elfogadta sorsát, azt viszont nehezen dolgozza fel, hogy a
Blanca (forrás)
kemény munkáját van, aki semmibe veszi. Önmagát háttérbe szorítva mindent megtesz, hogy legalább húgai minél jobb életet élhessenek, legalábbis a körülményekhez képest. Erőt lehet meríteni az ilyen szereplőkből, példát mutatnak, hogyan küzdjünk meg mi is az elénk gördülő feladatokkal. Emelt fővel viseli a megrázkódtatásokat és ezt tényleg irigylem tőle. Maga a sorozat a Riva nővérek címet kapta és furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy ez vajon arra utal, hogy a másik két testvér is fontosabb szerephez jut később? Csak mert Nella-ra jelen állás szerint nem igazán lennék kíváncsi, bár ki tudja. :D
 
I:  Blanca-val nem bánik kesztyűs kézzel az élet. Egyedül neveli fiatalabb húgait, értük bármit megtenne. Saját vágyait háttérbe szorítja. Igazán nagy átalakuláson megy át a történet folyamán. Nem sok boldogságban van része, még a rá váró feladat sem mondható leányállómnak. Én úgy gondolom megmutatja, hogy mennyire erős jellem lakozik benne. Számomra a legmeghatározóbb része a történetnek Blanca átalakulása volt. Tudomásul vette az elé állított feladatott, mindent bele adott abba, hogy magára ölthesse a gazdag úrilány álarcát, azok mellett is, hogy tudja furcsa dolgok várnak rá a zárda falain belül. Nagyon szurkolok érte, remélem épségben sikerül megúsznia ezt a "kalandot".

„Hitt abban, hogy azok a dolgok, amik nem tisztázódnak, úgy maradnak az emberben, mint egy óriási teher, amit élete végéig cipelnie kell” 

A másik főszereplőnk is igazán rendhagyó, Marco maga mögött hagyta a papi hivatást, és a világi életet választotta. Nem ítéltük el emiatt?
P: Marco egyelőre picit semlegesebb szereplő volt számomra. Tetszett benne, hogy feladta a papságot, érdekes fordulat, úgyhogy semmiképp se ítélem el miatta. Nem ezt szánta neki az élet, és tudni kell lépni, ha azt érezzük nem találtuk még meg a helyünket. Tehetséges
forrás
nyomozóként kerül a történetbe, de még nem tudta megmutatni képességét. Gondolom, csavaros eszét később fogja megcsillogtatni. Az ő fejezeteit is szerettem, csak kell még valami, hogy őt is jobban megkedveljem. Annyi viszont már most is látszik, hogy milyen erős jellem, fontos számára az igazságszolgáltatás, és szükség esetén a rászoruló segítéségére siet. Bár mindenképp előnyösebb, ha az a rászoruló tudja viszonozni a szívességet. ;)
I: Marco számomra azt a férfi karaktert testesíti meg, akiben több lakozik, mint elsőre gondolnánk róla. Nem csak a múltja, de a jövője is felkeltette az érdeklődésemet. Eddigi olvasásaim során nem találkoztam még "bukott" pappal. Egy múltban történt esemény során otthagyta hivatását, és belevette magát az élet sűrűjébe. A megismerése sem egy szép pillanattal kezdődik, de én még sem néztem rá rossz szemmel, úgy gondolom Angelika felfedi majd azt a titkot amelynek köszönhetően Marco ilyen élet stílust folytat. Kapunk azért tanúbizonyságot csavaros eszére, nem is olyan kemény szívére is. Nagyon kíváncsi vagyok, miként tér majd vissza a következő részben. Szurkolok, nagyon, hogy meglelje a boldogságot, és megtudjon békélni a múltjában történtekkel.

„– Egy férfi soha nem tudja elég érzékletesen elmesélni egy nő szenvedéseit.” 

A témaválasztás nagyon érdekes és egyedi, kényes ügyben kezdenek nyomozni főszereplőink. Hogyan tetszett a történet alakulása?
P: Borzasztóan tetszett a felgöngyölítésre váró igen kényes ügy. Azt feltételeztem, hogy a cselekmény előrébb fog jutni a végére, mint ameddig elértünk, de utólag nem bánom, hogy így alakult. Nagyon szép és hosszú felvezetést kaptam, és alaposan megismertem a szereplők
Marco (forrás)
előéletét. Katharina mesél élményeiről, amit a Sant'Ambrogioban él át. Ezzel meggyőzve Marco-ékat, hogy kiálljanak az ügy mellett. És szerencsétlen körülmények hatására Blanca útja is összefonódik a nyomozással. Tetszett a fejezetenként váltakozó szemszög, mindig számíthattam arra, hogy egy kicsit itt, egy kicsit ott vagyunk. És így két külön szálon fut a történet, és csak a végén kezd összekapcsolódni. 
I: Az első részben inkább a felvezetésre jutott nagyobb hangsúly, amire szerintem szükség is volt. Megismerjük szereplőink múltját, kiderül, hogyan is kerülnek ebbe a kényes ügybe. Sant'Ambrogioban történtek kiderítésére, és bizonyíték szerzésére alakul egy kis csapat. Amelynek tagjai Katharina akinek volt része az ott folyó bűnös dolgokban. Egy hite vesztet férfi akinek élete része volt az egyház, de most már "bűnös" hétköznapok töltik ki a napjait. Kedvelem Marco-t, egy újabb férfi karakter, akiért a nők szíve megrebben amikor a lapokon feltűnik a neve. Blanca pedig a "kelepcébe" került lány, akinek eddig is nagy súlyokat cipelt a vállán, de a java még csak ezután fog kezdődni számára. Hogy egy kicsit az érzelmi részéről is meséljek. Egy újabb jó kis párost sikerült Angelikának megalkotnia az olvasói számára. Bár még csak az ismerkedős fázisban vannak, de szerencsére a kezdeti vonzalom azonnal felfedezhető köztük. A bánat a fájdalom a szégyen kíséri őket, de úgy gondolom a szerelem és a vágy is bekopogtat majd a következő részben, ezek megjelenését én már nagyon várom.

„– Mindig van más megoldás – nyögte Blanca, és a tenyerébe temette az arcát.
– Van… - morogta elgondolkodó hangon a férfi. – De nem mindig választjuk a jó megoldást. Sokszor rajtunk kívül álló okok miatt.”

Durva belegondolni, hogy nem csupa kitaláció a történet, és a gonosz bárhol felütheti a fejét, ugye?
P: Szörnyű belegondolni, hogy ilyenek is léteznek, de most már nagyon érdekel, hogy mi áll minden mögött. És hogy mindez tényleg a valóság, nem csak kitaláció. Talán nincs is rosszabb annál, mint hogy valaki más nevében cselekszik ördögi dolgokat. Kíváncsian
forrás
várom, mit tartogat a folytatás és a zárda falain belül mire bukkanunk. 
I: Úgy gondolom, az igaz történeten alapuló könyvek mindig jobban elborzasztják az embert, főleg, ha ilyen témával kecsegtetnek mint amit a Mennyei bűnök is képvisel. Mindig szörnyű belegondolni, hogy ilyen események nem a képzelet szüleménye, hanem igen is megtörténtek, valaki elszenvedte ezeket a sérelmet. A következő részben sokkal több mindent megtudhatunk majd erről a különleges zárdáról, nagyon kíváncsi vagyok milyen szörnyűségekről hullik le a lepel. Az biztos, hogy nagyon örülök, hogy Angelika hozzá mert nyúlni, és megmutatta nekünk a történelem egy sötétebb szeletét.

„Kőszikla volt ő a családját ért rengeteg gond közepette. Megviselt kőszikla, de mégiscsak egy igazi bástya, mely megvédi a húgait, akár az élete árán is.”

Kedvenc jelenetem:
P: Blanca és Leona közös részei. Szerettem látni, milyen szoros a kapcsolatuk. 
I: Blanca átalakulása. 
Kedvenc szereplőm:
P: Blanca.
I: Blanca, Marco. 
Hasonló könyv:
P: Kicsit egyértelmű ajánlat, de az Ártatlan sorozattal sok hasonlóságot láttam.  
Kinek ajánlom:
I: Azoknak ajánlom akik szeretik ha egy történet mögött valós elemények állnak. 
Értékelésem:
P: Kicsit meglepett, hogy ennyire szerettem, de megérdemli az 5 gyónást. 
I: Nem is érdemel kevesebbet mint 5 levél.


Érdekesség: Már a fülszöveg elárulja, hogy a történetet valós események ihlették. Ezekről kerestünk nektek pár információt. 

Róma kellős közepén, a Via di Sant’Ambrogio és a Via di’San’Angelo in Pescheria közé szorítva található egy épületegyüttes, amelynek egyik fele a Szent Ambrus nevét viselő templom, a másik pedig a bencés rend hivatala. Ma már nyoma sincs annak, hogy a XIX. század közepén itt egy apácazárda működött. 1998-ban azonban II. János Pál pápa megnyitotta a Vatikán egyik archívumát a nagyközönség előtt, Hubert Wolf német teológus pedig rábukkant a Sant’Ambrogio történetére, amiről könyvet is írt Die ​Nonnen vonSant'Ambrogio címmel.  
Ambrogio
Ebbe a zárdába költözött Katharina, Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst hercegnő. 
Ebben az időszakban a német hercegségekben a protestáns keresztény irányzatok lettek népszerűek, ezért a német katolikusok egyre inkább Róma felé fordultak. Első látogatása során annyira megfogta a hercegnőt a város légköre, hogy azonnal be akart lépni egy dominikánus zárdába. Ekkor még lebeszélték róla, férjhez ment kétszer, de miután kétszer is megözvegyült, és gyermeke sem született, újra visszatért eredeti szándékához. Első választása egy elzászi zárda volt, amit egészségügyi problémái miatt volt kénytelen otthagyni. Gyóntatópapja, Károly Auguszt bíboros, Reisach grófja segítségét kérte, hogy megfelelő helyet találjanak számára. Ő ajánlotta a Sant’Ambrogiót, melyet furcsállt Katharina, hiszen az egyik legszigorúbb intézmény hírében állt. Annyira zárt volt, hogy még a gyóntatást és áldozást végző papok is csak kivételes esetben léphettek be a területére, egyikük volt Giuseppe Peters. Nagy hatással volt a hercegnőre a zárdafőnökasszony helyettes, a gyönyörű Maria Luisa. Fiatal kora ellenére már a második számú vezetője volt a zárdának és ő felügyelte a novíciákat és a kincstár kulcsát, ahol a beadott hozományokat tárolták. Ellentmondásos módon, ahhoz hogy belépjen valaki, nagyobb hozományt kellett befizetnie, melynek a minimum összege 500 scudi volt, ami egy munkáscsalád öt éves jövedelmének felelt meg. Társai az osztálybeli különbségek miatt távolságtartóak voltak vele, vegyes csodálattal figyelték fogkeféjét, amit csak némi huzavona után tarthatott meg. Tényleges apácának nem avatták be, mert az őt meglátogató unokatestvérének könyörgött, hogy mentse meg. A pápától kértek engedélyt a távozáshoz és a közeli Tivolba vitték Katharinát, ott fogalmazta meg beadványát az inkvizícióhoz. 
Katharina hercegnő
A 19. század közepén a vatikáni inkvizíció már inkább bürokratikus ügyészségi-bírósági hivatalként működött. A nyomozás irányítását Patrizi bíborosra bízták, aki felelt a zárdáért is, de segítséget kapott Vincenzo Leone Sallua dominikánus pap személyében. Katharina hercegnő azzal vádolta meg Maria Lusiát, hogy az meg akarta ölni, mégpedig úgy, hogy rendszeresen mérget, például ópiumot kevert az ételébe. Majdnem sikerrel járt, a hercegnő napokig élet-halál között lebegett, de végül szerencséjére, ha nagy nehezen is, de életben maradt. Azonban akkor vált igazán az ellenségévé, amikor az apáca egy német nyelvű levél fordításában kért segítséget. A levélben félreérthetetlen szexuális ajánlatott tettek Maria Luisának. A kihallgatás során kiderült, hogy rendszeresen folytatott viszonyt, melynek igazolásához egy korábbi zárdafőnök régi gyakorlatát élesztette újjá. Agnese Firrao azt állította, hogy amikor extázisba kerül, látomásokon keresztül beszélt Szűz Máriával és Istennel. Betiltották a tevékenységét, de titokban többen szentként kezelték emiatt. Maria Luisa így vett rá apácákat szexuális kapcsolat létesítésére. Mivel az „áldozatok” szégyellték magukat, kis esélye volt annak, hogy maguktól bárkivel is megosztanák a „spirituális cselekedetek” részleteit. Több jele is volt annak, hogy a fiatal apáca „kiválasztott”. Szűz Mária titokzatos leveleket írt neki, amik mindig egy zárható fa dobozban jelentek meg, ennek kulcsa Peters atyánál volt. Valamint számos ajándékok, ékszert is kapott ilyen módon, ami igen távol állt a ferences rendi apácák életmódjától.
Ennél többet azonban itt nem szeretnénk írni, mert akkor túl sokat árulnánk el a történetről. :) 
Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése