2019. 10. 19.

Borbás Edina: Kék macska

Író: Borbás Edina 
Cím: Kék macska
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2018.  
Terjedelem: 264 oldal
Fülszöveg:
Pezsgő ​lokálélet és szenvedélyes szerelem a századforduló romantikus Budapestjén.
1901 tavaszán a Nyugati pályaudvar füstös peronjára érkezik egy ártatlan, vidéki lány, Eliza, akit magával ragad a nagyvárosi élet forgataga. Egy véletlen találkozás gróf Madarassy Andrással örökre megváltoztatja a hajadon addigi életét, míg végül az elveszett, tiszta lelkű szakácslány a Kék Macska nevű kétes hírű lokál konyháján talál menedéket.
A buja mulató kalandor életű tulajdonosa, Somossy Károly mindent az irányítása alatt tart, a konyhától a kéjbarlangon át a lokál exkluzív fogadóteréig. Alkalmazottai marionettbábuként ugrálnak előtte, kivéve Carola Cecíliát, a Kék Macska díváját, akinek szenvedélyes természetével még az Európa-szerte elismert üzletember sem bír. Eliza élete összeforr a Kék Macska lokál buja mindennapjaival. Vajon sikerül megőriznie tisztaságát ebben a fényűző, mégis romlott világban?
A romantikus kalandregény szövevényes szálai a Monarchia elfeledett botrányait és botrányhőseit vonultatja fel, igazi hamisítatlan Hamupipőke-sztoriba ágyazva.
Borbás Edina, MTA SZAB-médiadíjas és Los Angeles Cinefest-díjas forgatókönyv-írónő története, melyet valós események ihlettek, ezúttal a boldog békeidőkbe repíti vissza az olvasót.


"A Nyugati pályaudvar füstös peronján egy sötétszőke hajú, élénk tekintetű fiatal lány toporgott a körülötte kavargó tömegben."

Sokszor előfordult már velem, hogy valami úton módon rátalálok egy könyvre, nem tudok mellette elmenni, mert valami miatt megragadja a tekintetem, többé nem ereszt. A Kék macskával is pontosan így voltam. Az Írónő Facebook oldalán láttam meg a hozzá készült
forrás
képeket, szereplő leírásokat. Annyira szépnek és ötletesnek találtam. Elcsábított, tudtam nekem el kell olvasnom Eliza történetét. Mindig beindult a fantázián a fülszöveg elolvasása után, itt se volt ez másképpen, az biztos nem számítottam arra, hogy ennyi szereplő szemén keresztül fogom megismerni a történetet. Ez egyszerre volt izgalmas élmény, de néha nagyon meg is zavart. Jobban örültem volna, ha inkább Elizaról, és Madarassy Grófról olvashattok még többet, de azt is megértem miért gondolta azt az Írónő, hogy több szálon keresztül szeretné bemutatni az akkori társadalmi helyzeteket. Az egész történet a Kék macska lokál köré épül, amely helyet ad a konyhalányoknak, díváknak, a kielégülést kereső uraknak is. Az intrikai mindennapi, a botrány a levegőben terjeng bármikor kitörhet. Kényes helyzet fenntartani az egyensúlyt, mindig valami izgalmat biztosítani a közönség számára.

A történet Eliza Budapestre való érkezésével kezdődik. Egy ártatlan vidéki lány hirtelen a pörgő nagyvárosban találja magát, ahol nem a falusi vendégszeretet fogadja. Hamar kiderül, hogy  hiába kerekedett fel, mert itt állás nem várja őt, eközben többféle módon is megtapasztalja a város árnyoldalát. Szerencsére a sors úgymond "kegyes" hozzá, útjába sodorja a kedves Poldi bácsit, aki megmenti Elizat, elviszi a Kék macskába, ahol befogadják őt. Konyhalány lesz, keményen dolgozik, de talán pont a menedéke lesz egyben a börtöne is. Nagyon sajnáltam szegény lányt, mert kedves természete nem egy ilyen helyre lenne való. Ő
Eliza (forrás)
képviseli az ártatlanságot, akit még nem rontott meg az élet. Szerette az eddigi életét, tervei voltak a jövőjével kapcsolatban, ám egy időre ezek elveszni látszanak.


Másik mesélőnk a lokál tulajdonosa Somossy Károly, egy idősebb úriember, akinek sok teher nyomja a vállát.  A műsornak mennie kell, a közönség látványra vágyik, ami felpezsdíti a vérüket. Ám a hírnév hamar veszíthet a fényéből, egyetlen kis hiba, máris a padlón találja magát az ember. Nagyratörő terveiért minderre képes, ez miatt nem is volt szimpatikus számomra, azt hitte tényleg mindenki felett rendelkezhet, ám még őt is érik meglepetések. 

" Mi nem leszünk feleségek drága! Mi játék babák vagyunk, akikkel úgy játszanak ahogy, azt kedvük tartja."   

A Kék macska dívája Carola Cecília, a férfiak álma, a nők rémálma. Amikor megjelenik a színpadon uralja a teret, nagyon is tisztában van az erejével. Ezt ki is használja, ám nem mindig jószántából. Egy kalitkába zárt madár, akit egyszerre hívogat a szabad élet, de közben a csillogás, és az ismeretlentől való félelem vissza is tartja. Kíváncsian figyeltem milyen utat is jár be hősnőnk, de engem nem győzött meg. El tudtam őt képzelni, ahogy
forrás
előadja a dívát, a csábítás a vérében van, megértettem a szerelemre vágyó énjét is, de mindezek ellenére sem tudtam megkedvelni őt.


Ezek mellé még megkaptuk Gigi-t és Melanit is, akik szintén a Kék macskában élnek, nem olyan híresek, mint Cecilia de a férfiak szeme rajtuk is megakad. Szerintem Gigi-t ki lehetett volna hagyni a történetből, elég lett volna csak Melanit meghagyni. Nem kedveltem meg egyik lányt sem, főleg Melani-ra voltam kiakadva. Kegyetlen volt, miatta alakult ki pár konfliktus is. Ő általa megismerjük a lokál egy kegyetlenebb arcát. 

Itt van Madarassy András gróf, akit nem lehet nem kedvelni. Ahogy kiejtette, hogy Kiszdihan' kisasszony, nem csak Eliza, de én is megjegyeztem magamnak. Alig vártam, hogy újra feltűnjön a színen. Egy kedves férfi, aki keresi a helyét a világban, ám a rang, és a kötelesség elől nem könnyű menekülni, az embert előbb utóbb mindig utol éri. A közös részeik voltak a kedvenceim, kíváncsi voltam miként fog egymásra találni a szegény lány és a gróf úr. Azt biztos, hogy az írónő kettőjük kapcsolatát nagyon jól kigondolta, szépen felépítette. Tetszett, hogy nem egyből alakul ki a vonzalom, hanem kellett egy kis idő még
András (forrás)
rájönnek mennyire fontosak lettek egymás számára. Az akkori társadalmi helyzetben nem lehetne kettőjük közt komoly kapcsolat, ezt tudják is mind a ketten, de a sors útjai kifürkészhetetlenek.


A lokálban pedig zajlik az élet, az Írónő végig vezet minket rajta, a konyhától kezdve a színpadi világon át a sötétben megbújó bujaságig, visszarepít a párbajok korába.  Női sorsok, amelyek nem is különböznek annyira, mint elsőre tűnik. A boldogsághoz vezető utat mindenki keresi, az más dolog miként is találnak rá. Könnyű volt haladni, mert igazán olvastatta magát. De sajnos a végével nem voltam elégedett, túl hamar lett megoldás mindenki problémájára, olyan tündérmese érzésem volt, ami ennél nem volt életszerű. Itt vesztett a varázsából sajnos a történet. Pedig tényleg érdekes volt, de úgy gondolom a sok szál eluralkodott a történeten, ez miatt nem kapott olyan lezárást amire gondoltam volna.

Mindezek ellenére örülök, hogy megismertem Borbás Edina munkásságát, ez volt tőle az első könyvem, de biztosan nem is az utolsó.

" Hadd legyek távoli ismerősként az élete része. Ennél kevesebbel nem tudom beérni."


Kedvenc jelenetem: Eliza és András első találkozása.
Kedvenc szereplőm: Elzia, András, Poldi bácsi.
Kinek ajánlom: 
Aki szeretnék megismerni milyen volt is a  lokál élet hazánkban.
Értékelésem:
Igazán tetszett, de valamiért a vége miatt csak 4 dobos tortát tudok neki adni.

Érdekesség: Mint megtudtam a Kék macska egy valóban létező hely volt Budapesten, ezért hoztam róla pár információt. 

Hol is állt ez az erkölcstelensége kapcsán Európai-szerte ismert és kedvelt „Blaue Katze”, avagy a „Kék Macska” mulató?
forrás
Ez a neves dalcsarnok 1855-ben nyitotta meg a kapuit a Király és a Holló utcák kereszteződésében álló háromemeletes bérházban .
A magyar varieté ősének is tekinthető intézmény 1864-től már országos hírűnek számított. A leginkább német nyelvű műsor meglehetősen változatos kínálatot nyújtott az artistaprodukcióktól a pucéran eljárt kánkán-előadásokon át a kuplékig és a burleszkekig bezárólag. Itt vetkőzött Katica, Boriska, Aranka és Irén táncosnők, itt énekelt a végzett asszonyaként ismert Waldau Jeanette, a csábító tekintetű Hildegarde és Fischer kisasszonyok, illetve Melanie, a „pikáns-énekesnő“, aki Budapest ifjúságát, számos főurát, bankárját, és egy seregnyi agglegényt csavart leheletével az ujja köré.

A Veszprémi Független Hírlap 1888-ban így számolt be a Kék Macska szőke démonáról: „Két reményteljes ifjú párbajian esett el érte, egy bűnfészekbeli, erkölcsileg megromlott nőért. Egy tisztességes család egyetlen gyermekét, minden reményét börtönbe juttatta, ki egyetlen szavára váltót hamisított. És a szegény anya?  A szégyen, a bánat sírba vitte, megölte! És Melanie kisasszony hiúsága, egy- egy véres párbaj után, mely érte vívatott, kielégítve lett. Szerette, ha érte a vér patakzott. Örült, ha érte halt meg az ifjú. Örömében ilyenkor felujjongva úgy-úgy felkacagott! Méltó vetélytársai voltak énekes-társnői, kik igyekeztek Melanie-t túlszárnyalni fosztogatásukkal.”

A csábító sziréneken kívül a Blaue Katze műsorárában persze ott találjuk a két Mutzbauer artistalányt; a kihívóan kemény humoráról ismert Chorini Richárd, Schönberg Rudolf, Honetz Károly, Spiro Henrik, Frizi Edelweiss, Karl Hornau és Hansi Reichsberg kupléénekeseket; Stampfl Gusztáv Adolf bűvészt is. A műsorszámok közt persze néha-néha magyar nyelvű is akadt: Baumann Károly, Kuppetz Ferenc és Gerő József itt mutatták be mindig először csiklandós és sikamlós szövegű kuplédalaikat. A korabeli cikkek szerint az inkább brettli (ripacskodó, vásári színjátszás) eszköztárával működő Kék Macska nívós bordélyházként is igen felkapott volt.

Porzó, azaz dr. Ágai Adolf humorista-újságíró az „Utazás Pestről-Budapestre” várostörténeti írásában így írt a mulatóról:
„Az efféle mulatóhelyek anyaintézete Budapesten a »Kék Macska«, melynek nagyobb volt a híre külföldön, mint Petőfinek, a tokaji bornak, magyar lónak, sőt még, mint a tiszaújlaki bajuszpedrőnek, pedig az utóbbi mindenütt kapható, az Arany-szarvtól az Északi-sarkig. Jártak is csudájára e karmos állatnak. Helyébe azonban inkább oda illett volna a kék disznó. Ami a dalcsarnokban hangzott, az nem volt nyávogás, az röfögés volt: még pedig olyan, hogy a dragonyos káplár is bele pirulhatott.” 

Hasonló véleményen volt Mikszáth Kálmán is, amikor így mutatta be az intézményt a „Kaszinótól a Beleznay-kertig” című írásában Cassius álnéven:Az orgiák, a kiélt sanzon-énekesnők, a frivol couplettek hajléka. Közmondás, hogy ahol húsz tót megtelepszik, ott mindjárt pálinkamérést kell nyitni. Még inkább áll ez a mágnásokra nézve, kiknek (…) a Kék Macska… nélkül lehetetlen megegzisztálniok.” Szintén ő írta az „Éji séták és éji alakok” művében, hogy „Az éj lányai magyarul árulják a szerelmet. Magyar portéka ez s magyarok közt kelendő.” 

Jókai Mór szintén megemlékezett a nevezetes helyről az „Az asszonyt kísér - Isten kísért” című művében. „Mindennap ugyanazok a chansonettek, az előre ismert több mint kétértelműségekkel; ugyanazok az énekesnők, hol szőke hamis hajjal, hol barnával, az a visítozás, kiabálás, ser, bor, puncs, szivar és hajkenőcs-bűz, merész táncfigurák és őszinte oldalbadöfések, szalicilsavas pezsgő, s hölgyek, akiknek az is jó. Leányok, akikkel az ember per tu van, s férfiak, akiknek a Lauskerl már titulus: az embernek utoljára ettől is elmegy a gusztusa”. 

Persze a Kék Macskában megfordult a német birodalmi kancellár legidősebb fia, Herbert von Bismarck politikus is, aki érkezését követően pár órával már botrányba keveredett. Az ifjú porosz államminiszter totál részegen pucéran felmászott a színpadra. Mindenki meglepetésére azonban a rendőrök nem a meztelen Bismarckot, hanem a felháborodott közönséget távolították el a mulatóból. 

Mivel a Kék Macska házi szerzője Oroszi Antal 1889-ben önállósította magát, s megnyitotta a Foliès Caprice nevű zengeráját, a Király utcai mulató fénykora végett ért. A sarokházat ekkor vette meg gróf rumai és verőcei Pejacsevich László horvát-szlavón-dalmát bán, akinek jelentős része volt az 1868-iki horvát-magyar kiegyezés létrehozásában. A politikus 1890-ben alakította át az épületet Kirschenbaum Keresztély építőmesterrel. A zengeráj új bérlője Radics István lett, aki a dalcsarnok felújítása ellenére 1893-ban kénytelen volt bezárni korábban Európa-hírű intézményét.  
forrás























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése