2020. 05. 13.

Sarah J. Maas: Felperzselt királyság

Író: Sarah J. Maas
Cím: Felperzselt királyság
Sorozat: Üvegtrón 7.
Kiadó: Könyvmolyképző 
Kiadás éve: 2019.
Terjedelem: 1176 oldal
Fülszöveg: 
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Elérkezett a végső háború.
Aelin Galathynius rabszolgából a király orgyilkosává, majd egy birodalom királynőjévé vált. Útjának utolsó, szívbe markoló szakasza a háború kitörésével veszi kezdetét.
Aelin mindent kockára tett, hogy megmentse a népét – csakhogy hatalmas árat fizetett érte. A tündérkirálynő vaskoporsóba zárta, és most tüzes akaratának utolsó lobbanására is szüksége van, hogy elviselje a kínokat.
Ha megtörik, Maeve pusztulásra ítél mindenkit, akit szeret. Csakhogy Aelinnek fogytán az ereje…

De hiába került ő fogságba, a barátainak mennie kell tovább. Bizonyos kötelékek elmélyülnek, míg mások örökre megszakadnak.
A tenger túlpartján Rowan, hű társaival foglyul ejtett hitvesét és királynőjét keresi – nehogy végleg elveszítse!
A sors fonalai végül összeérnek, és kénytelen mindenki összefogni, miközben Aelin a saját életéért és egy jobb világért küzd.


„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hely, ami már réges régen hamuvá égett, de valaha ott élt egy fiatal hercegnő, aki szerette a királyságát…” 

Elérkezett a hosszú út vége, amit kedvenc szereplőinkkel jártunk be. Szinte bánatosan vettük kezünkbe ezt a regény, tudva, hogy ez az utolsó. Mit érez ilyenkor az ember?
P: Az egyik szemem sír, a másik nevet. Nehéz elválni egy ennyire szeretett sorozattól, de boldog vagyok, mert elégedett vagyok a lezárással. Tetszett a Tüskék és rózsák udvarának harmadik része, de ott azért nem voltam maradéktalanul elégedett. Most volt bennem egy kis félsz. Sok remek könyvvel találkozik az ember a piacon, de emiatt volt ennyire kiemelkedő ez számomra, mert imádtam, hogy mennyi érzelmet tud kiváltani belőlem ez a
Forrás
sorozat. Most is nem egyszer random pillanatokban is könny gyűlt a szememben, amikor eszembe jutott, hogy hamarosan itt a vége, meg persze a számos megható pillanatban. Hiányozni fog ez az érzés.

I: Perpetua hívta fel a figyelmemet a sorozatra, olyan jókat mesélt róla. Tudtam, hogy csak úgy nem ajánlana nekem olyat, amit nem szeret, így hallgattam rá, nekikezdtem az első résznek. Nem is csodálkoztam rajta, hogy azonnal beszippantott, nem eresztett, részről-részre vált egyre inkább kedvencemmé ez a sorozat. Hihetetlen, hogy elérkeztünk az utolsó részhez, amellyel lezárul egy korszak az életemben. Pont ezért vegyes érzésekkel fogtam neki, egyszerre voltam szomorú, és boldog. Aeiln-t a hirtelen természetű orgyilkosként ismertem meg, ahogy következtek az újabb részek, úgy ismerhettem meg egyre több arcát, a végére pedig azzá az uralkodóvá válik amelyre szüksége van a népének. Köszönöm Sarah-nak, hogy megalkotta az olvasói számára ezt a badass hősnőt, a tündérek, boszorkányok alkotta világot, amelyben öröm volt elmerülni.


„Csupán a hidegvérű ragadozó maradt. Aki a világot is felforgatná, hogy megtalálja a királynőt, akinek a szívét ajándékozta.” 

Annyian vannak, akik közel kerültek hozzánk, de mégiscsak Aelin-nel és Rowan-nal kell kezdeni a sort. Sokat változott a kis orgyilkos az Üvegtrón óta, de a hercegen is tapasztaltunk változásokat?
P: Aelin annyi mindenem ment már keresztül, de talán most élte át a legnagyobb borzalmakat. Mégis megvan a cél, ami a szeme előtt lebeg és minden mást a háttérbe szorít, a népe érdekében, akik szeretetét kiérdemelte. Egészen meglepődtem, de egyáltalán nem az ő száluk volt a kedvencem. Az ő szerelmük már kiteljesedett, vannak/voltak még akadályok, amiket le kellett küzdeniük, de hiszem, hogy együtt mindenre képesek. Na jó, ne felejtsük el, hogy nem akármilyen akadály áll előttük, és nagyon aggódtam, hogy mi lesz velük, de
Aelin és Rowan
romantika szempontjából a többiek sokkal érdekesebben voltak most számomra. Aelin továbbra is a legkedvesebb hősnőim között marad a mostani „teljesítménye” után is, Rowan viszont pici csalódást okozott. Lenyűgöző hím, de valahogy most azt éreztem, hogy a háttérbe szorult.
 
I: Aelin megtalálta a párját Rowan személyében. Az ő szerelmük kezdett szépen kiteljesedni a részek során. Jó volt látni köztük az összhangot, a szenvedélyt. Egymásban boldogságra leltek. A viharok birodalma végén ezt az egységet megbontotta az Írónő, elválasztotta egymástól őket. Mind a tíz körmömet lerágtam izgalmamban, sejtettem, hogy Sarah nem fogja megkönnyíteni a helyzetüket, jó pár fájdalmas pillanatot kellett velük együtt átélnem mire újra egymás mellett tudhattam őket. A végére is sok meglepetést tartogatott, nem adta olyan könnyen azt a boldog befejezést. Ebből Rowan és Aelin szálát sem hagyta ki. Az elválást követő események mind a kettőjükön nyomot hagytak, főleg szegény Aelin szenvedte meg leginkább ezt az egészet, így kellett számára idő, még újra visszatalált a párjához. Rowan is sokat szenvedett a szerelme elvesztése miatt, de mindent megtett, hogy a lány nyomára bukkanjon. Sajnáltam őt, mert érezhető volt mennyire hatással volt rá, hogy nem volt mellette Aelin. Újra vissza kellett találniuk egymáshoz, hogy együtt szembeszálljanak ellenségeikkel, olyan uralkodó párossá váljanak, akiket szeretettel fogad majd a népük. Az érzelmes részeket szeretem, a testiség is egyre nagyobb szerephez jutott.

„- Inkább repülnék veletek, mint tízezer vasfogúval. (…) Mi vagyunk a Tizenhármak – mondta. – Míg a sötétség el nem jön értünk.” 

Személyes kedvencünk Manon és Dorian, akik a végsőkig tagadják, hogy bármit is éreznének a másik iránt, méltó lezárást kaptak az Írónőtől?
P: Aelin és Rowan párosáról úgy éreztem, mintha háttérbe szorultak volna ezzel teret adva másoknak. Kétség kívül Dorian és Manon volt a kedvencem. A boszorkány első felbukkanása óta a szívem csücske, és most is imádtam őt és az utat, amit bejárt. Hátat fordít mindennek, amit ismert és harcol azért, amiben hisz. Igazi uralkodó válik belőle. A könyv legmeghatóbb
Manon és Dorian
pillanata kétség kívül hozzá köthető. Nem voltam felkészülve arra a bizonyos eseményre, mégis olyan tökéletesen illett a nagy egészbe.
És ott van mellette Dorian, aki számomra nagy meglepetés volt. Eddig se tartottam gyengének, de mégis váratlan, hogy ilyen király vált az Üvegtrónban megismert hercegecskéhez képest. A kapcsolatuk nem romantikus lányregénybe való, és pont ettől olyan egyedi. Olvasás közben az ő fejezeteiket vártam leginkább. Imádtam azt, ahogy az ő „történetüket” lezárta az Írónő, annyira passzolt hozzájuk.

I: Az ő szálukat is nagyon szerettem. :) Jó volt látni, ahogy egymás felé haladnak a maguk módján. Az ő kapcsolatukat a szenvedély jellemzi, nem az a rózsaszín köddel borított, sokkal inkább elemi ösztönök kötik őket össze, de még így is izgalmas volt végig követni miként alakulnak köztük a dolgok. Manon is sokat változott a történet során, itt végre elfogadja ki is ő valójában. Az út keresése igazán izgalmas volt, neki és a Tizenhármaknak köszönhettem a legmegrázóbb sírós részt a történet során. Nem gondoltam volna, hogy Dorian is nagyot tud nőni a szemben, egy kicsit elvesztettem benne a hittem, de itt újra megláttam benne azt a férfit, aki végig benne lakozott csak kellett neki idő még rendet tett a lelkében. Izgalmas volt az ő útjuk, egyik kedvenc részeim között tartom számon.


„– Pedig igenis törődsz másokkal. Te is tudod. Ettől ilyen rohadt félelmetes ez az egész.
Manon arany szemében düh tombolt, de nem felelt.
– Nem tesz gyengévé, ha törődsz másokkal – tette hozzá Dorian.”
 

A páros, akiért szerintünk mindenki szurkolt, az Elide és Lorcan. Képesek voltak meglepni a történet során?
P: Másik nagy kedvencem volt ez a páros. Mindig imádom, ha egy ilyen zord hím harcol a szerelméért. Elide-ot mindenki lebecsüli, egy egyszerű ember, aki sérült lába miatt még csak nem is ép. Viszont nem csak fizikai értelemben beszélhetünk erőről. A lelki erő és a
Elide és Lorcan
küzdőszellem sokkal többet jelenthet és ezt mutatja meg nekünk remekül ez a lány. Az is lenyűgöző, hogy érzelmei ellenére kitart „elvei” mellett és nem enged a csábításnak. Persze azért végig annak szurkoltam, eljön-e az a pillanat, amikor félredob mindent Lorcan kedvéért. A „nagy” jelenetük volt az egyik kedvencem ebben a részben és egészen meglepett, de csakis jó értelemben, hogy nem csak egy ennél egyszerűbb módon alakítja a szálaikat Sarah. Bár belegondolva méltatlan lett volna nem ennyire hatni az érzelmeinkre az ő szálukkal. Sok-sok kedves pillanatot köszönhetek nekik.

I: Kedvenc párosom ebben a részben. *-* Elide-nak kellett idő, még újra tudott bízni Lorcan-ban, amit én teljes mértékben megértek. Mégis alig vártam, hogy megtörjön az a bizonyos jég, hogy egymás mellett láthassam őket. Elide méltó helyet foglal el a kedvenc hősnőim között. Rengeteget fejlődött, a riadt lányból egy erős nővé vált, aki még ebben a kötetben is tudott meglepetéseket okozni. Az egyik kedvenc részem is hozzá kapcsolódik, annyira lehengerlő volt az a fejezet. Szinte sikítva örvendeztem, amikor láttam a közös utat, amit nekik szánt Sarah. Lorcan is sokat változott, szerethetőbb karakteré vált, megmutatkozott a védelmező énje, Elide-ért mindent megtett, még akkor is amikor a lány haragudott rá.

„A halál dallammá vált a vérében, minden mozdulat tánclépésnek tűnt,
miközben a toronyból özönlő katonák áradata szép lassan enyhült.” 

Chaol és Yrene már megkapta a saját regényét, de itt is fontos szerepül van, tudtak még újat mutatni a Hajnal tornya után?
P: Sokan nem értették, nem értettük, miért kell a Hajnal tornyát ez a rész elé beékelni, de
Yrene és Chaol
most végképp láthatja mindenki mennyire fontosak voltak az ottani események is. Nagyon tetszett, ahogy Sarah mozgatta a szálakat, és hogy itt végre minden összeért, minden a helyére került. A közös részeik most nem tudtak lázba hozni, teljesen érezhető, hogy az előző részben kiteljesedtek (még úgy is, hogy itt is lépett előre a kapcsolatuk), de az egész csatában rendkívül fontos az ő jelenlétük és olyan jó látni, hogy minden klappol. Áh és a nagy újra találkozás is olyan szép volt. *-*

I: Végre kiderült milyen szerepe volt is a Hajnal torony megírásának. Nagyon örültem, hogy az előző részben Chaol végre megtalálta a boldogságot Yrene személyében. Végre újra egésznek érezhette magát, Yrene adott neki erőt. Ők itt már egységet alkotnak, de meglepetéseket még nekik is tartogat Sarah.


„Tűzszívű lány, így becézte az anyja.
Nem az ereje miatt. Ezt a becenevet egyáltalán nem az ereje miatt kapta.” 

Aelin és Dorian a háttérben munkálkodik, de Aedion és Lysandra az, akiknek a fronton kell, helyt álljon. Szerettük az ő fejezeteiket is?
P: Egyedül ők okoztak nekem csalódást. :( Két makacs öszvér, akik nem hajlandóak engedni az igazukból. Nehéz dolguk volt, sőt talán nekik volt a legnehezebb, hiszen tartaniuk kellett a frontot, miközben semmit nem tudnak királynőjükről és arról, érkezik-e segítség. Bámulatos volt, hogy ennyire kétségbeejtő helyzetben is a hitükbe kapaszkodtak és bíztak a
Lysandra és Aedion
legjobbakban, nem sokan lettek volna erre képesek. Talán ezért olvastam legnehezebben ezeket a fejezeteket. Míg a többit inkább a remény töltötte meg, itt inkább a kétségbeesés uralkodott. Tudom hülyeség, mert pont ezért halad több szálon a cselekmény, de mégis nyomasztó volt számomra. Ezen kívül viszont fejbe kellene kólintani őket azért, amit a saját érzésekkel műveltek. Sokkal fontosabb a büszkeségük, minthogy bevallják maguknak, hogy szeretik a másikat. Szinte bosszantottak. :D

I: Sajnos ez a páros nem tudta a szívembe lopni magát, pedig őket is megkedveltem az előző részek során, de most ahogy egymással vívták a "gyerekes" csatáikat egyre inkább azt vettem észre, hogy idegesítenek, alig vártam, hogy a végére érjek kettőjük fejezeteinek. Mind a ketten annyira konokok voltak, hogy az már nekem fájt. Pedig volt itt is miért izgulni, de az eseményeket megmérgezte, hogy mennyire megszakadt a kettőjük közti egység. Nem értettem egyet Aedion viselkedésével, nem ezt érdemelte tőle Lysandra. Úgy gondolom alakváltónknak nem volt más választása mint beleegyeznie Aelin tervébe, szükség volt rá, ő minden erejét bele adta ebbe, a végsőkig harcolt. Aeidon pedig játszotta a sértett félt, nagyon gonoszul viselkedett, sokszor legszívesebben hozzá vágtam volna a könyvet, nagyon is megérdemelte volna.


„Rowan némán megfogta Aelin kezét, és az ujjára húzta a smaragdköves gyűrűt.
– A világ végéig – suttogta.
Ezüstös cseppek csillantak Aelin szemében.
– A világ végéig.”
 

Végül összegezve, hogy tetszett a zárókötet története?
P: Mostanra már elég sok szálon futottak az események, nem győztem kapkodni a fejemet az újabb és újabb fordulatok felbukkanásakor. Az események tetszettek, megkapták a csatában a „nagy” pillanatokat, egyszerűen tökéletes volt minden. Amikor kiderült, hogy ilyen hosszú lesz a regény, kicsit megijedtem, de aztán belegondoltam, hogy eddig is milyen jól
Forrás
megtöltötte a lapokat Sarah, és gyorsan elhessegettem az aggodalmamat, amit nagyon jól tettem. Végig izgalmas és változatos maradt a történet. Biztos, hogy ezt a sorozatot mindig a legnagyobb kedvenceim között fogom számon tartani a sok-sok részlet, a számos szereplő miatt, akik a szívemhez nőttek. Ritkán vagyok ilyen érzelgős egy utolsó résznél, de ez mégiscsak az Üvegtrón. <3

I: Szereplőink szét széledtek, mindenki vívja a maga csatáját, de minden egyes csata egy nagy háború egésze, amelyet csak együtt tudnak megnyerni. Sok fájdalmat kell átélniük ebben az utolsó részben kedvenceimnek. Nem csak az ellenséggel, de saját magukkal is meg kell küzdeniük. Sérelmek, amelyeket helyre kell tenni, szerelem amelynek esélyt kell adni, ego amelyről nem mindenki tud időben lemondani. De azért nem csak a halál szele lengte be a történetet, voltak szép pillanatok is, szenvedélyesek, erotikusok, arcra mosolyt csalók is. A végére újra egy helyen találtunk mindenkit, hogy megvívják a végső küzdelmet. Mindezt körül öleli a mágia, amely kulcsa lehet egy jobb jövőnek. Sarah-nak sikerült megalkotnia valami maradandót, Aelin pedig végül felnőtt a feladathoz, véghez vitte a terveket amellyel remélhetőleg egy új szebb, és boldogabb korszak köszönt be.


„– Gondoskodjunk róla, hogy érdemes legyen megénekelni ezt a csatát!”

Kedvenc jelenetem:
P: Huh, most olyan nagyon sok volt. *-* De talán az a legkiemelkedőbb, amikor Elide elindul Lorcan-ért.
I: Elide megérti mit súg a szíve Lorcan-nal kapcsolatban.
Kedvenc szereplőm: 
P: Manon, Aelin, Elide, Yrene - női uralom van :D
I: Elide, Manon, Yrene, Aelin, Lorcan
Hasonló könyv:
P:  A Vörös királynő sorozatról továbbra is úgy gondolom, hogy hasonlít rá.
Kinek ajánlom:
I: Aki elkezdte a sorozatot mindenképpen érdemes befejeznie.
Értékelésem: 
P: 5 helyett 6 üvegkoporsód is megérdemelne ez a lezárás. *-*
I: Méltó befejezést kapott ez a fantasztikus sorozat, nem is tudok kevesebbet adni 5 világnál.


Érdekesség: Lezárult ez a csodás sorozat, vége az utazásnak, amin Aelin-nel vettünk részt. A rajongók biztosan nehezen tudják elengedni ettől függetlenül ezt a világot és összegyűjtöttünk pár dolgot, amiket akár a könyvek mellett tudhatnánk a polcon. És "búcsúzásként" egy sorozat karakter képet is megosztunk veletek, amik igazán lenyűgözőek. 
Nálunk sem ismeretlen fogalom a gyűjtői kiadás, bár azért nem olyan rengeteg könyv élte meg ezt. A Bloomsbury Publishing PLC adta ki az első kötetet ebben a szép tinta kék verzióban, arany díszítéssel. Díszdobozos kiadásban is elérhető a sorozat. Egy másik szintén gyűjtői darab, mivel limitált példányszámban készült, az eredeti borítókat tartotta meg, de a méreten csökkentett. Kifejezetten úgy reklámozták, hogy könnyen elfér szinte zsebben, kis táskában, utazáshoz ideális. Minden kötet más-más szereplőhöz kapcsolódik különböző színekben.
The Assassin’s Blade: Sam az Avery folyó zöldeskékjében
Throne of Glass: Celaena Rifthold ibolyában
Crown of Midnight: Dorian Adarlan-i karmazsinvörösben 
Heir of Fire: Rowan Terrasen-i zöldben
Queen of Shadows: Manon Crochan pirosban
Empire of Storms: Lysandra Caraverre okkersárgában
Tower of Dawn: Chaol Antica-i kékben
Kingdom of Ash: Aelin Orynth aranyban

 A Juniper Books nevű vállalkozás egyedi, mondjuk úgy „kabátokat” készít különböző könyvekhez, többek között az Üvegtrón sorozat keménykötéses kiadásához. Egyszerűen gyönyörű. *-* Manapság igen népszerűek a felnőtt színezők, és elérhető ehhez a szériához is. Az egyik könyves meglepetés dobozban eljutott a hazai olvasókhoz, de külföldről rendelhető. Valamint a hazai könyves gyertyakészítők sem tudják figyelmen kívül hagyni ezt a népszerű sorozatot, mind a VilágokLángja, mind a Little Fires kínálatában találhattok a könyvekhez kapcsolódó szebbnél szebb gyertyákat. 

Végül pedig még két oldalt szeretnénk megmutatni, ahonnan különböző csecsebecséket lehet megvásárolni. Ezek nagy részét akár ti magatok is elkészíthetitek, hiszen telefontokot is lehet nyomtatni, a pólónyomtatás se újdonság, de aki nem akar vele időt tölteni, egyszerűen meg is veheti. Ezért nézzetek szét bátran a Redbubble és az Etsy oldalakon. :)

 Végül pedig az ígért karakterképek, sorban: Aelin, Aelin&Rowan, Rowan, Manon, Dorian, Manon&Dorian, újra Dorian
Lysandra, Aedion, újra Lysandra, Chaol, Yrene, Lorcan, Elide
Celaena, Sam, Ansel, Rolfe, Nesryn, Sartaq, Borte
Asterin, még egy Asterin, Gavriel, Connall, Fenrys, Tűzhozó Mala, Nehemia
Maeve, Erawan, Feketecsőrű Matróna, Kaltain, Arobynn, Mab&Mora, Elena

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése